CMS (Color Management Systems): Egységes színkezelő rendszer, a kép bevitelétől a kinyomtatásáig biztosítja a színhelyességet.
Címnegyed A könyv első (általában) 4 oldala, amelyben az 1. oldal a szennycímoldal, a második az üres oldal, a harmadik a focímoldal, a 4. pedig a kolofon vagy impresszumoldal.
Csatlakozópont interface a számitógép önálló kapcsolóműveit (pl. az operatív tárat és a számolómüvet, a processzort stb.) összekötő pontok a ~ ok. Elektromechanikus és elektronikus, valamint szink-ron és aszinkron kapcsolóművek között ~ okat elég nehéz létrehozni. A ~ kialakítását a következő megkötések határozzák meg:
- két berendezés csatlakozó vezetékeinek fizikai tulajdonságai és a vezetéken kicserélt jelek, - a kicserélt jelek jelentése; - azok a helyek, ahol a vezetékek egyszerűen (pl. dugós csatlakozással) mechanikusan vagy elektromosan megszakíthatók. A ~ vezetéke kapcsolatot létesít a ~ két oldalán levő berendezésekkel.
Fattyúsor: Tördelési hiba. Akkor beszélünk fattyúsor keletkezéséről, ha a fejezet kimenetsora átcsúszik a következő oldal tetején, vagy az új bekezdés az oldal alján kezdődik el. A számítógépes tördelőprogramok keletkezését (megfelelő beállítás esetén) jelzik, vagy automatikusan kontrol alatt tartják.
Felelős kiadó: Az a személy, aki a kiadásért a jogi felelőséget vállalja. Neve a kolofonban kerül kinyomtatásra.
Gerinc A kiadvány ragasztott oldala. Könyv esetén a szerzo nevét, a címét, a kötetszámot és a kiadó emblémáját szokás feltüntetni rajta. Folyóirat esetén általában a cím, évfolyam, megjelenési szám kerül rá.
Gömbölyített gerinc Keménytáblás könyvek gerince lehet egyenes vagy gömbölyített. 160 oldalnál kisebb terjedelmu könyv esetén a gömbölyítés nem igazán érvényesül
Gyártás-előkészítés az a tevékenység, amely a nyomdában lehetővé teszi a termék előállításának megkezdését, vagyis a műszaki és a szervezési utasítások összessége. A ~ három résztevékenységből áll:
- a konstrukció kialakitásából, - a technológia meghatározásából; - a gyártás szervezési elökészítéséből.
A nyomdaiparban a ~ általában a termelési osztály szervezetén belül működik.
Impresszum: A kiadvány megjelentetőiről információt közlő rész. Tartalmazza a legfontosabb adatokat a szerzőről, szerkesztőről, kiadóról, a terjesztőről illetve a nyomtatást végző nyomdáról, stb. Minden nyomdai anyag törvény által kötelezően előírt része. (1986. évi ILtörvény a sajtóról 16.§)
Imprimatura: Az utolsó tördelt korrektúra levonaton, (esetleg külön lapon) a megrendelő (vagy az arra általa felhatalmazott személy) kézjegyével és nyomható (imprimatur) megjegyzéssel engedélyt ad a nyomtatásra.
Jegyzet, lábjegyzet: Az írásmű szövegéhez gyakran tartoznak magyarázatok. Ha a magyarázatot az adott oldal alján helyezik el akkor lábjegyzetről, ha a fejezet vagy a mű végén akkor jegyzetről beszélünk. A jegyzetnek a főszövegben való hovatartozását felső indexbe szedett szám vagy csillagok jelzik. A jegyzetet a főszövegtől kisebb fokozottal szokás szedni.
Jelzőszalag: A köznyelben könyvjelző. A könyv gerincére ragasztott keskeny textilszalag. Színét a könyv tervezője (az oromszegő színével egyetemben) előre maghatározza a kötészet részére.
A lakkozást átalában borítókon alkamazzák a felület tatósságának vagy esztétikusságának növelésére. Például formalakk használatával a nyomtatott fotókat ralisztikusabbá lehet tenni. Ehez külön filmet kell készíteni és a nyomdagép lakkozóműve utolsó szinként rányomja a megfelelő felületre a lakkot.
Lektor: A kéziratot a kiadó megbízásából elbíráló személy.
Makett: A kiadvány végleges formáját minden tekintetben szemléltető, nyomatlan lapokból álló mása a tervezett kiadványnak. Makett a számítógépes szedés printelt oldalaiból összeállított, a montírozás, a nyomás és a kötészet munkái során segédinformációként szolgáló kiadvány is.
OCR (Optical Character Recognition): Optikai karakterfelismerő program.
Oromszegő: A keménytáblás könyvtest gerincének fej-és lábrészére ragasztott textilcsík. Színét a könyv tervezője a jelzőszalag színével összhangban adja meg a kötészetnek.
Pagina: Oldalszámozás, melyet a kiadványszerkesztő programok, ha megadjuk, automatikusan generálnak a beállításnak megfelelően.
Pantone szinek Direkt, nem négy szinből nyomott szinek. Külön szinként nyomják olyan esetekben pl.: ha nem keverhtő a szín (arany, ezüst stb...), vagy meghatározott szinű felületet kell képezni (logó, alnyomat, stb...).
A pantone szinek pontos meghatározására alkalmazzák a pantone szinskálát, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a megrendelő által kiválasztott szin kerüljön kinyomtatásra.
Ragasztókötés: A könyvtest oldalainak valamilyen ragasztási eljárással a könyvfedélhez való rögzítése.
Rácsrabontás, raszter (screen, halftone): Árnyalatos képek nyomtatását lehetővé tevő módszer: szabályos távolságokban elhelyezkedő különböző méretű pontok, amelyek elég sűrűek és aprók ahhoz, hogy becsapják a szemünket, ugyanis a ponthalmazban az egyes pontokat nem látjuk, s így a halmaz folytonos árnyalatnak tűnik.
A rácssűrűség mértéke nálunk vonal/cm, angol nyelvterületen lpi (vonal/hüvelyk); azt fejezi ki, hogy cm-enként (hüvelykenként) hány pontot, sötét foltot számolhatunk meg. Mindig a pontok elhelyezkedésének irányában kell számolni, tehát pl.: 450-os rácson nem vízszintesen, hanem 450-an. (ujabb módszer a krirtályrács.) Az eddig elmondottak nem érvényesek a mélynyomtatásra, csak a magas-, ofszet- és szitanyomásra. A mélynyomórács nem pontokból, hanem parányi négyzetekből áll, amelyeknek a mérete egyforma; e négyzetek bemarási mélysége különbözik, s így a papírnak különböző mennyiségű festéket adnak át, az árnyalatoknak megfelelően. A rácsmélynyomásnak az is sajátossága, hogy - zemben a többi nyomdai eljárással - nemcsak az árnyalatos képeket, hanem mindent: a vonalas ábrákat, de még a betűket, léniákat is rácsra kell bontani.
Ragasztókötés: A könyvtest oldalainak valamilyen ragasztási eljárással a könyvfedélhez való rögzítése.
Rácsrabontás, raszter (screen, halftone): Árnyalatos képek nyomtatását lehetővé tevő módszer: szabályos távolságokban elhelyezkedő különböző méretű pontok, amelyek elég sűrűek és aprók ahhoz, hogy becsapják a szemünket, ugyanis a ponthalmazban az egyes pontokat nem látjuk, s így a halmaz folytonos árnyalatnak tűnik.
A rácssűrűség mértéke nálunk vonal/cm, angol nyelvterületen lpi (vonal/hüvelyk); azt fejezi ki, hogy cm-enként (hüvelykenként) hány pontot, sötét foltot számolhatunk meg. Mindig a pontok elhelyezkedésének irányában kell számolni, tehát pl.: 450-os rácson nem vízszintesen, hanem 450-an. (ujabb módszer a krirtályrács.) Az eddig elmondottak nem érvényesek a mélynyomtatásra, csak a magas-, ofszet- és szitanyomásra. A mélynyomórács nem pontokból, hanem parányi négyzetekből áll, amelyeknek a mérete egyforma; e négyzetek bemarási mélysége különbözik, s így a papírnak különböző mennyiségű festéket adnak át, az árnyalatoknak megfelelően. A rácsmélynyomásnak az is sajátossága, hogy - zemben a többi nyomdai eljárással - nemcsak az árnyalatos képeket, hanem mindent: a vonalas ábrákat, de még a betűket, léniákat is rácsra kell bontani.
Tamponnyomás: Nem sík felületek nyomására szolgáló eljárás.
Tipográfia: Egy kiadvány megtervezésének tudománya és művészete. A tipográfia alatt értjük a könyv tervezése, szedése során alkalmazott eszközök összességét.
Utcaregiszter Amennyiben a megrendelt kiadvány térképet tartalmaz, ahhoz tartozhat utcanévjegyzék, más néven utcaregiszter.
Ugra-Gretag(PCW)ellenőrző csík elsősorban az ofszetmásolás ellenőrzésére való. Tartalmaz egy tízlépcsős, O 15D ékállandójú szürkeskálát, amely magába foglal koncentrikus körökből álló vonalmezőket.
A legvékonyabb vonal 3 [im, a legvastagabb 69 [im. A körmező fele pozitív, másik fele negatív vonalakból áll. A körmezők kitöltési aránya 20%, ill. 80%. Így jól megítélhető szabad szemmel is a lemezmásolaton, hogy milyen számú körmezők másolódtak át, és melyek maradtak le. Tartalmaz 12 lépcsős 60 vonal/cm és 120 vonal/cm rácssűrűségű rácsskálát, amely a lemez vagy nyomat rácspontvisszaadásának megítélésére alkalmas, végül koncentrikus vonalmezőt a csúszás és kettőzés ellenőrzésére.